Kijött a KSH legfrissebb, 2021 második negyedéves lakásárindexe, ami szerint az idei év első és második negyedéve között minimálisan, mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek országos átlagban a lakásárak. Az éves drágulás üteme viszont relatíve magas, 11,5 százalék, ami annak is köszönhető, hogy a 2020 április-június közti időszakban elsősorban a járvány bizonytalanságai miatt kis mértékben visszaestek az árak, így az ahhoz viszonyított drágulás most meglehetősen magas.
Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki az Otthon Centrum megyei jogú városokra vonatkozó összesítéséből. A tanulmány szerint a társasházi és panellakások, illetve a családi házak áremelkedése között 5-20 százalék közötti a szórás. A megyei jogú városokban a társasházi lakások négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt idén. Ez az ár 10,3 százalékkal magasabb, mint a 2020-ban mért érték.
A pandémia miatt a legkedvezőbb árú és legnépszerűbb ingatlantípusnál, a panellakásoknál is visszaesett a kereslet tavaly, ami magával húzta az árak korrekcióját, visszaesését is. Az idei évben azonban nem csak visszaálltak a 2019-es szintre, de még tovább is emelkedtek az egy négyzetméterre kalkulált összegek. A Duna House ez évi tranzakciós adatai alapján a legdrágábban – Vizafogó helyett – már Gazdagréten lehet panelt vásárolni Budapesten, ugyanakkor a legnépszerűbb a Füredi úti lakótelep.
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
Májusban már a negyedik hónapja csökkent a forgalom a használt lakóingatlanok piacán az Egyesült Államokban az égető lakáshiány következtében, amelynek hatására rekordszintre emelkedtek az árak, ami viszont kiszorítja a potenciális vásárlók egy részét a piacról.
Megjelent a KSH legfrissebb, 2020. október-december közötti időszakra vonatkozó lakásárindexe. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy éves, alapon tovább folytatódott az enyhe lakásárnövekedés, míg az egy negyedévvel korábbi értékhez viszonyítva egy leheletnyivel alacsonyabb lett az árindex - ahogy az várható is egy stagnálás közeli időszakban, amikor egyszer kissé lefelé, majd kissé felfelé mozdulnak el az árak, mintha csak egy fűrész élén táncolnának.
Novemberben öt havi folyamatos növekedést megtörve a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a használtlakás-eladások az Egyesült Államokban az ingatlanforgalmazók szakmai képviseleti szervezete, a National Association of Realtors (NAR) keddi közleménye alapján.
Az Egyesült Államokban csökkent a folyamatban lévő használtlakás-értékesítések száma októberben, már a második egymást követő hónapban, mivel a kínálat szűkössége elriasztja az ingatlanpiacról a vásárlók egy részét.
Sokakban felmerülhet az elmúlt hónapok után, hogy a fővárosi életet feladva inkább vidékre költözne egy családi házba. Ők most igencsak szerencsés helyzetben vannak. Az elmúlt évek lakáspiaci áremelkedése ugyanis eltérő mértékben érintette az ország egyes részeit, és hiába nőttek mindenhol az árak, a községek átlagai egyre jobban elmaradtak a fővárosi átlagtól. Az árolló könnyebb helyzetbe sodorta azokat az ingatlantulajdonosokat, akik a fővárosból máshová költöznének, és nehezebbe azokat, akik bárhonnan Budapest felé venné az irányt. Megmutatjuk, hogy a legfrissebb négyzetméterárak alapján milyen "cserére" van lehetősége a lakástulajdonosoknak, vagyis, hogy egy budapesti lakás eladásával mekkora házat lehet venni az ország egyes részein.
Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hajt végre. A 13+1 pont egyike a kistelepülések használt ingatlantulajdonosait is érinti, az akcióterv alapján ugyanis 5 millió forintig áfa-visszatérítést kaphatnak építésre, bővítésre, vagy akár felújításra is.
A lakáskeresők néhol már azzal szembesülhetnek, hogy a használt lakások árai megközelítették az új építésűekét, annak ellenére, hogy például a főváros egészét tekintve átlagosan másfélszer kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A hirdetések azonban néha csalókák: amíg az egyikbe azonnal lehet költözni, addig a másikra talán még évekig kell várni. Mi jobb választás? Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzéséből ez is kiderül.
Igazán meghökkentő bérleti díjakat fog találni az, aki mostanában figyeli a nagyobb hirdetőoldalak kínálatát, némely ajánlatnál ugyanis a piaci ár többszörösét is elkérik a tulajdonosok. Kerületenként szétválogatva néztük meg, hogy a kisebb, közepes és nagyobb lakásoknál melyek a legmagasabb és legalacsonyabb havi bérleti díjak, amit találni lehet éppen most az ajánlatok között. A kínálati árak folyamatosan változnak és sok esetben magasabbak, mint amennyiért valójában kiadásra kerülnek a lakások, ugyanakkor jó iránymutatás lehet a tulajdonosoknak és a bérlőknek is, hogy mások miként árazzák be az ingatlanjaikat.
Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.
Már sokat hallottunk arról, hogy az elmúlt időszakban a használt és az új lakások ára folyamatosan növekedett - a legutóbbi hónapokban alacsonyabb mértékben - párhuzamosan a vásárlási kedvvel. Bár megannyi tényezőn múlik a lakóingatlanok átlagára, mégis érdemes lehet egy általános képet kapni arról, hogy mire számíthatunk, ha most gondolkodunk lakásvásárláson a fővárosban. Megnéztük, hogy a jelenlegi átlagos árak alapján a főváros budai kerületeiben mekkora az árkülönbség a lakóingatlanok között és vajon megérheti-e új lakást vásárolni, egy használt helyett.
A használt lakások átlagára 2017 utolsó negyedében 7,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami érezhető lassulást jelent a korábbi három negyedév 8,4-9,3 százalékos éves drágulási üteméhez képest. Ezzel szemben az új lakásoknál a tavalyi utolsó negyedév 12,3 százalékos áremelkedést hozott, ami az elmúlt 5 év legmagasabb értéke - szerepel az ingatlan.com közleményében.
Rosszabb állapotú lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik az a vállalkozó, aki név nélkül számolt be nekünk arról, hogy milyen összegeket fizettek pár éve és most egy rossz állapotú lakásért, mekkora volt a realizált profit, illetve, hogy milyen munkabérek mellett találtak szakmunkásokat és milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük.
A használt és új lakások vásárlása mellett és ellen is megannyi érvet fel lehet sorolni, de a legmeghatározóbb tényezők között mindenképpen szerepel az ingatlan ára. A befektetési célú vásárlóknak kifejezetten fontosak lehetnek a számokban kifejezett különbségek, de természetesen a saját célú ingatlanvételnél sem mindegy, hogy mennyivel nagyobb összeget kell arra szánni, hogy egy felújított lakás helyett újba lehessen költözni. A statisztikákban közölt fajlagos árak eltérnek attól, mint amit az aktuális hirdetéseknél lehet látni, éppen ezért nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel is kerül többe egy hasonló alapterületű, szobaszámú és elhelyezkedésű új lakóingatlan egy használtnál.
A lakhatás mindenki számára kulcsfontosságú kérdés, így bármilyen ezzel kapcsolatos döntés során komoly dilemmával kerülhetünk szembe. Az sem egyszerű kérdés, hogy a vásárlás vagy a bérlés éri meg jobban rövid, illetve hosszú távon, de ha valaki a vásárlás mellett kötelezte el magát megannyi újabb lehetőségből kell választania. Az elhelyezkedésen, a méreten és egyéb jellemzőkön túl, a lakás állapota is fontos tényező. Nem mindegy ugyanis, hogy a rendelkezésre álló összegből egy új, esetleg kisebb lakást, vagy egy használtat vásárolunk, amire a későbbiekben valószínűleg még több millió forintot kell költeni a felújítási munkálatok miatt. Azokban a kerületekben ahol kisebb a használt és új ingatlanok árai közötti különbség, még inkább el kell gondolkodni azon, hogy milyen állapotú ingatlannal járunk a legjobban.
A lakásvásárlás többe kerül, mint gondoljuk, a lakás vételárán felül ugyanis, még súlyos összegeket kell kifizetnünk, legyen szó használt vagy új lakásról. Ezeket a tételeket pedig ugyanúgy bele kell kalkulálnunk a költségkeretünkbe, hogy a végén ne érjenek kellemetlen meglepetések. Számolnunk kell például a kötelező illetékfizetéssel, illetve ügyvédi és banki díjakkal, a használt ingatlanok esetében bizonyos felújítási költséggel. Az új lakásoknál pedig többek között a kötelezően megvásárolandó garázs és tároló, valamint a használathoz elengedhetetlen konyhabútor nyomhatja fel az árakat több millió forinttal.
Lakásfejlesztők tucatjai léptek piacra különböző projektekkel az elmúlt időszakban, de az épülő társasházak kivitelezési időtartama miatt a megvásárolt lakások tulajdonosainak a legtöbb esetben minimum egy évet kell várniuk az átadásra és a beköltözésre. Éppen ezért a jó állapotú, újszerű lakások iránt megnőtt a kereslet, aminek követeztében megindult egyfajta felértékelődés a teljesen új, de még csak tervasztalon létező lakásokhoz képest.
